Kilencedik nap


„Ma az elhidegült lelkeket vezesd hozzám, s merítsd őket irgalmam mélyébe. Ezek a lelkek sebzik meg legfáj-dalmasabban szívemet. Az Olajfák hegyén az ilyen elhide-gült leiektől undorodott leginkább a lelkem. A hideg lelkek miatt mondtam: 'Atyám, ha lehet, vedd el tőlem a kelyhet, ha ez a te akaratod!' - E lelkek utolsó esélye irgalmamhoz való menekülésük lehet.

Legirgalmasabb Jézus, ki magad vagy a tiszta irgalom! Legirgalmasabb Szíved hajlékába vezetem a kihűlt lelkeket. 0, bárcsak felmelegednének tiszta szereteted tüzétól e megkövült lelkek, kik hasonlók a holt lelkekhez, s méltán undort keltenek benned! Ó, jóságos Jézus! Irgalmad végtelen hatalma vonzza őket forró szeretetedhez, adj nekik szent szeretetet, hiszen te mindent megtehetsz.

Örök Atya! Tekints irgalmasan az elhidegült lelkekre, akik be vannak zárva Jézus legirgalmasabb Szívébe! Irgalom Atyja, könyörögve kérlek Fiad keserves kínszenvedéseire és háromórás haláltusájára a kereszten, engedd, hogy ők is dicsérjék irgalmad mélységét" (1209-1229).

                        SzentolvasĂł az Isteni Irgalmassághoz